Svédország

2017. október 20-án nagy útra indultunk. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium tanárainak és diákjainak hagyományosnak mondható, éves svédországi kirándulására került sor. Az út hosszúnak és kimerítőnek ígérkezett, de nagyon vártuk már, hogy ott lehessünk. Első nagyobb megállónk Sassnitz volt, ahol kompra szállva elhagytuk Németországot és végre elindulhattunk célállomásunk, Svédország felé. Négyórányi tengeri utazás után megérkeztünk Trelleborgba, Svédország egyik legdélebbi kikötőjébe. Innen továbbutaztunk Malmöbe, ahol az első szálláshelyünk volt. Az utazás fáradalmait kipihenve másnap Malmö jellegzetességeit tekintettük meg. Többek között megnéztük a Svéd Technika és Tudomány Múzeumát is, ahol beszállhattunk egy tengeralattjáróba és egy kísérlet keretében megnézhettünk hányan tudunk kifejteni egy lóerőt. Az itt eltöltött idő alatt számtalan érdekes élményben volt részünk. A múzeumlátogatás után a rossz időt figyelmen kívül hagyva városnézésre mentünk. Pár óra alatt próbáltuk megismerni ennek a dél-svédországi városnak a szépségeit. A parkokban az emberek mosolygással köszöntöttek bennünket, örültek a vadászruhás külföldieknek. Malmö főbb látnivalóinak megtekintése után tovább kellett mennünk, hiszen nem ez volt kirándulásunk végállomása. A következő megálló Enskar szigete volt, ahol már tengeri madarakra is vadászhattunk. A koránkelés és a nem éppen nyugodt tenger áthajózása után, a kis szigetek hajnali képe fogadott bennünket. Kercerécék csilingelése és sirályok harsogása törte meg a hullámzó víz zaját. A táj gyönyörű volt és madarakból is akadt bőségesen. Két nap szárnyas-vadászat után tovább indultunk svéd testvériskolánk, a Dille Gård mezőgazdasági iskola felé. Érkezés és a szállás elfoglalása után, valamint az út fáradalmait kipihenve újult erővel vágtunk neki a következő napnak. Lehetőségünk volt kipróbálni a különböző erdészeti gépek szimulátorait, és tanulhattunk a svéd vadvilágról. Kirándultunk Svédország északi erdeibe, és megismerhettük az ottani erdőgazdaságot. Élőben láthattuk a világ egyik legjobb erdészeti gépét és annak kezelőjét. A kirándulás utolsó állomása egy Medstugan melletti vadászterület Fjelljakt volt. Út közben megálltunk a Svédországi Vadászkamara egyik épületénél, ahol Magnuss, az egyik ott dolgozó kolléga előadást tartott a kamara és a svéd vadászat történetéről. Megtudtuk, hogy a svéd polgár életéből elengedhetetlen a vadhús fogyasztása, ezért a lakosság közel 89%-a támogatja a vadászatot. Ennek a tudásnak a birtokában még boldogabban indultunk Fjelljakt felé. Egy éjszakányi pihenő után következett svédországi utunk fénypontja, a jávorszarvas és a fajd vadászat. Két csoportra osztva indult a vadászat. A yemtlandi hegyvidék láttán (és a hideg szél miatt) a szó is belénk fagyott. Akár a sűrű fenyőerdőkben voltunk, akár a havas fennsíkon, mindig gyönyörű volt a táj. A jávorbika szuszogása, vagy a fajd röpte hallatán pedig egyből megjött a kedvünk a vadászathoz. Sajnos, mint minden kirándulásnak, ennek is vége szakadt egyszer. Ez az utazás mindenkinek egy örök emlék maradt, élményekkel gazdagodva indultunk haza.

Bucin Félix

12. osztályos tanuló



 

Skip to content